A Magyar Kultúra Követei 2009-ben: Fischer Ádám karmester, Konrád György író, Kurtág György zeneszerző, Kati Marton magyar-amerikai író, Tompa Gábor rendező, Vásáry Tamás zongoraművész, Zoób Kati divattervező
Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint A Magyar Kultúra Követe cím nem egyszerűen elismerés, nem a hagyományos értelemben vett kitüntetés, nemcsak arról szól, hogy egy közösség, a Köztársaság megköszöni az addigi kiemelkedő tevékenységet, hanem megbízatás is, felkérés, ahogy követeket egy közösség, egy ország arra kér, hogy képviselje őt egy másik közösség előtt. A tárcavezető ezt a Magyar Tudományos Akadémián, A Magyar Kultúra Követe címátadási ünnepségen mondta.
Mint arra Hiller István rámutatott, három évvel az alapítás után jó esély van arra, hogy a Magyar Kultúra Követe cím hagyomány legyen: "Hagyomány az, amely ha elmarad, hiányzik, hagyomány az, amelyhez tartozni, a Magyar Kultúra Követei közül egynek lenni érdem, megtiszteltetés".
A Magyar Kultúra Követei az elmúlt két évben azt folytatták, amit korábbi életükben tettek, de úgy, hogy immáron ország-világ előtt hivatalosan is felkértek, s nemcsak elismerve, hanem teljesítményüket elismerve dolgoztak.
Idén, 2009-ben olyan nagyszerű alkotók kapnak felkérést, megbízatást, akik már eddig is, országhatáron belül és azon kívül, kontinensen túl vitték a magyar kultúra, a magyar nemzet hírét, jobbították és alakították azt - hangsúlyozta az oktatási és kulturális miniszter, s hozzáfűzte: a legjobb országkép-formálás a kultúra és annak magasszintű képviselete, az alkotás.
___ A Magyar Kultúra Követei 2009-ben:
■ Fischer Ádám karmester, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója. A világszerte ismert és elismert dirigens tanulmányait a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán végezte. Nemzetközi karrierjét milánói versenygyőzelme indította el 1973-ban, azóta rendszeres vendége a világ nagy operaházainak, a Müncheni és a Bécsi Állami Operának, a Zürichi Operának, a New-York-i Metropolitannek, a Bayreuth-i Ünnepi Játékoknak. Olyan neves zenekarokat vezényelt, mint a Bécsi, a Londoni, a Los Angeles-i Filharmonikusok, a Chicagói és a Bostoni Szimfonikusok. 1987-től öt évig volt a Kasseli Állami Színház zeneigazgatója. 2000 őszétől a Mannheimi Nemzeti Színház operaegyüttesét vezeti. 2007 júniusa óta a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója. A Művészetek Palotájában többször megrendezett Budapesti Wagner Fesztivál művészeti vezetőjeként nemzetközi visszhangot kiváltó hagyományt teremt.
■ Konrád György író, a nemzetközi kulturális élet ismert és elismert személyisége, gondolkodója. Kiválóan betöltött tisztségei révén - többek között a Nemzetközi Pen Club elnökeként és a berlini-brandenburgi Művészeti Akadémia elnökeként - különösen sokat tett és tesz Magyarország és a közép-európai népek egymás közti jobb megértéséért is. 1955-ben publikált először az Új Hang című folyóiratban. Szépírói munkásságának első állomása A látogató című regénye volt, melyet ugyan megbélyegzett a hivatalos kritika, de az olvasók fogadtatása elsöprő sikerré tette, és hamarosan 13 nyelvre lefordították. 1989-től kezdve, a rendszerváltás első éveiben Konrád aktívan részt vett a magyar közéletben, a demokratikus átalakulás egyik gondolati előkészítőjeként. 1984-ben Herde--díjat kapott, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, de nagyrészt megkapta a legmagasabb francia, magyar és német állami kitüntetéseket is.
■ Kurtág György zeneszerző, a Bartók utáni magyar zeneszerzés kiemelkedő alkotója, a kortárs zene világszerte ismert személyisége. Zenéje félreismerhetetlenül magyar, ám benne nem csak alkalmazza, jelentősen tovább is fejleszti az avantgárd irányzatok teljes nemzetközi eszköztárát. Műveit a 70-es évek derekától folyamatosan játsszák a világ hangversenytermeiben.
Első Erkel-díját 1955-ben kapta, ezt magyar és külföldi kitüntetések sora követte, egyebek mellett a MIDEM komolyzenei különdíja 2006-ban. Több művészeti akadémia is tagjai sorába választotta. Az utóbbi években számos nyugat-európai kortárszenei centrum, vezető együttes kérte fel új kompozíciók alkotására. Éveket dolgozott Berlinben, Bécsben, Hollandiában, valamint Párizsban. Kurtág művészete az emberbe és az európaiságba vetett hit szuggesztív kifejezése.
■ Kati Marton magyar-amerikai író, kutató, újságíró sokrétű újságírói munkásságát az ABC News és a National Public Radio tudósítójaként kezdte. 1980 óta több könyvvel jelentkezett, számos amerikai sajtótermékben publikált, rádióadókon futottak műsorai. Az emberi jogok elkötelezett képviselője, a nők egészségvédelme érdekében világszerte működő nonprofit szervezet, az International Women's Health Coalition elnökasszonya, az újságíró-bántalmazások ellen fellépő Committee to Protect Journalists egyik vezetője. 2008-ban jelent meg könyve, Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot címmel. Munkásságáért számos kitüntetést vehetett át, tavaly Pro Cultura Hungarica díjat kapott. Kati Marton a hamarosan kezdődő, amerikai magyar kulturális évad egyik védnöke.
■ Tompa Gábor rendező, az európai színházművészet kiemelkedő alkotója. 1981-ben végzett a bukaresti a Színház és Filmművészeti Akadémián, a világszerte elismert romániai rendezőiskola kiemelkedő egyéniségeinek tanítványaként. 1981-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgatója és főrendezője. Igazgatása alatt a Kolozsvári Állami Magyar Színház nemzetközi hírnévre tett szert, több hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt, és számos díjat nyert. Tompa Gábor verseket és esszéket is ír, tagja a Romániai Írók Szövetségének és a Magyar Írók Szövetségének. 2007 januárjától a Kaliforniai Egyetem Színházi Tanszékén a Rendezői Program vezetője. Munkássága - bár leggyakrabban magyar nyelven szól - ékesen példázza, hogy a jó színház nem ismer sem nyelvi, sem politikai, sem kulturális határokat.
■ Vásáry Tamás zongoraművész és karmester első koncertjeit csodagyerekként 8 éves korában adta. 14 évesen megnyerte Budapesten a zeneakadémiai Liszt Verseny első díját. Dohnányinál tanult, majd Kodály asszisztense lett. 1956-ban elhagyta Magyarországot. 1961-ben nagy sikerű londoni bemutatkozása indította el nemzetközi karrierjét. Ettől kezdve évente átlagosan 100 koncertet adott a világ legfontosabb zenei központjaiban. Sok lemezfelvételt készített, köztük híres Liszt, Chopin, Debussy és Rahmanyinov interpretációkat. Vezényelte a világ legnagyobb szimfonikus zenekarait. Vásáry Tamást - első ízben a zenekar történetében - maga a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara választotta meg vezető karmesternek egy 1992 decemberi nagy sikerű hangversenyük után. 1993 és 2004 között a Rádiózenekar főzeneigazgatója és vezető karmestere volt, azóta örökös tiszteletbeli főzeneigazgató.
Zoób Kati divattervező, a magyar divat legismertebb nemzetközi képviselője. A KATI ZOÓB márkanév megteremtője több, mint három évtizede foglalkozik öltözéktervezéssel, ezt később kiterjesztette ékszerek, kiegészítők, lakberendezési tárgyak és színházi, filmes jelmezek tervezésére is. Üzletasszonykényt is sikeres, vállalkozása és divatstúdiója a magyar kreatív kultúra egyik elismert központja. Nemzetközi karrierjének első jelentős állomása 1998-ban volt, amikor a Párizsi Divathét első magyar résztvevőjeként Couture-kollekcióval mutatkozott be a francia fővárosban. Azóta rendszeres szereplője a Londoni Fashion Weeknek és a nemzetközi divatvilág számos kiemelkedő eseményének. Tehetségét jótékony célokra is fordítja, külön kollekciót tervezett kerekesszékes mozgáskorlátozottaknak. 2005-ben Az év divattervezője lett, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
