Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Stavros Dimas-szal, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával tárgyalt pénteken Budapesten klímapolitikai kérdésekről, a magyar GMO moratóriumról, valamint az újrafeldolgozott anyagok piacának uniós szintű segítéséről.
Szabó Imre és Stavros Dimas egyetértett abban, hogy hatékony globális klímapolitikára van szükség, melyből Magyarország is kiveszi a részét, az uniós szintű vállalásokon belül azonban figyelembe kell venni az egyes tagállamok sajátosságait.
A fejlett tagállamok által együttesen vállalandó kibocsátás-csökkentési terhek megosztására kidolgozandó mutatók esetében fontos, hogy a kibocsátás-csökkentési kapacitások mellett a kibocsátásokért való felelősség elve is tükröződjön a mutatók kiválasztásában. Ezért hazánk támogatja az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás megjelenítését, valamint a tagállamok korai erőfeszítéseinek figyelembe vételét.
Magyarország kellően fel fog készülni arra, hogy a magyar gazdaságra és a háztartásokra háruló klímavédelmi többletterhek a karbon-szegény gazdaságra való áttérést költséghatékony módon szolgáló erőforrássá legyenek, célirányos innovációt és fejlesztést tegyenek lehetővé, és végső soron versenyképességet növelő tényezővé váljanak.
Kiemelt tárgyalási téma volt a génmódosított termények és a magyar moratórium kérdése. Szabó Imre elmondta: hazai tudományos kutatások igazolták, hogy a MON810-es génmódosított kukoricavonal használata jelentős környezeti kockázatot jelent hazánk természeti értékeire. A magyar tilalom indokainak értékelésekor még nem vették figyelembe az új uniós irányelvek szerinti szigorúbb kockázatértékelési követelményeket, a terméket e szempontok szerint még nem értékelték és nem is engedélyezték.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal sem tudja kijelenteni értékelés hiányában, hogy ez a génmódosított kukoricavonal nem káros a környezetre. 2008 decemberében az unió környezetvédelmi miniszterei konszenzussal kinyilvánították, hogy a kockázatértékelési eljárást sokkal alaposabban és regionális alapon kell elvégezni, ezért a magyar fél fent akarja tartani a moratóriumot. Szabó Imre arra kérte az uniós környezetvédelmi biztost, támogassa a GMO engedélyezési rendszer mielőbbi megreformálását, hiszen magyar álláspont szerint a kockázatértékelést sokkal szigorúbb előírások szerint kell elvégezni a hosszútávú hatások figyelembe vételével.
A magyar fél felhívta a biztos figyelmét arra is, hogy hazánkat is érintik az újrafeldolgozott hulladék piacának nehézségei, a másodnyersanyag piaci kereslet és árak csökkenése. A két környezetpolitikus egyetértett abban, hogy ez uniós jelenség, ezért EU szinten is elő kell segíteni a szelektíven gyűjtött hulladék piacának élénkítését. Hazánk ezért támogatja, hogy a környezetközpontú termék-tervezés feltételei között jelenítsék meg a hasznosíthatóság elemeit, a hasznosítási piacot akadályozó nemzeti és nemzetközi korlátok megszüntetését, valamint a köz- és magánbeszerzések zöldítését. Szükségesnek tartják a szelektív gyűjtés és feldolgozás, valamint a hasznosításig történő tárolás támogatási lehetőségeinek vizsgálatát. Középtávon szükségesnek tartják annak megfontolását, hogy az elsődleges természeti erőforrást hulladékkal kiváltó, helyettesítő termékek piaci árát akár közösségi szintű árkompenzációs intézkedésekkel is csökkentsék, például a hasznosítást szolgáló fejlesztések uniós szintű támogatásával, kedvezőbb áfa-besorolásával, közbeszerzésnél kötelező hasznosítási arány megállapításával.
