Mintegy 82 millió forint költségű élőhely-rehabilitációs munkák kezdődnek el a Kiskunsági Nemzeti Park területén az Európai Unió által támogatott KMOP program keretében. A projekt során helyreáll az Apaj község területén található Felső-Szúnyog puszta egykor jellemző természeti sokfélesége, biztosíthatók lesznek az okszerű, fenntartható tájgazdálkodás feltételei, ezek pedig pozitív hatással lesznek a térség népességmegtartó képességére. A munkálatok év végén fejeződnek be.
- A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Közép-magyarországi Operatív Program élőhelyrehabilitációs támogatási keretéből mintegy 82 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az "Apajpusztai rekonstrukció és invazív növényirtás" című projekt megvalósítására - jelentette be szerdán sajtótájékoztatón Haraszthy László természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár Kecskeméten. A projekt során helyreáll a terület egykor jellemző természeti sokfélesége, biztosíthatók lesznek az okszerű, fenntartható tájgazdálkodás feltételei, ezek pedig pozitív hatással lesznek a térség népességmegtartó képességére. A munkálatok év végén fejeződnek be.
Az Apaj község területén fekvő Felső-szúnyog puszta a Felső-Kiskunsági szikes puszták nemzeti parki terület része. Az egykor gazdag vízellátású, tocsogós, vízállásos részekben bővelkedő szikes puszta kiemelkedően gazdag élőhely volt, hozzájárult a helyi emberek megélhetéséhez is. Vízelvezetés, területrendezés, illetve a klímaváltozás miatt mára rendkívül felgyorsult az ökológiai vízháztartás egyensúlyának romlása - a területről évről évre egyre több víz távozik. A kiszáradó élőhelyeken a szárazságot jobban tűrő, gyorsan terjedő, tájidegen inváziós fajok szorítják ki az őshonos növény- és állatvilágot. Apajpusztán mindezen nehézségek ellenére is megtalálhatók olyan természeti értékek, mint a csak Pannóniában őshonos sziki őszirózsa, a csatornákban a réti csík, a fokozottan védett gólyatöcs, a túzok, a réti sas vagy éppen a vidra.
A terület ma a nemzetközi jelentőségű vizes területek védelmét szolgáló Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozó országos jelentőségű védett, egyben Natura 2000 terület. A nemzeti park célja, hogy megóvja Apajpuszta természeti értékeit, és biztosítsa tartós fennmaradásának esélyeit. A mintegy 82 millió forint összköltségvetésű, Európai Unió által társfinanaszírozott projekt során a kialakított vízelvezető csatornákat és az egykori rizskalitkákat felszámolják, a környező vízelvezető csatornákból pótolható lesz az ökológiailag szükséges vízmennyiség, továbbá kisebb földmunkák, töltések kialakításával megőrizhető az egyre értékesebb víz a területen. A projekt során helyreáll a terület ökológiai vízháztartásának egyensúlya, amivel megfelelő életfeltételek teremthetők őshonos növénytársulások és életközösségek számára.
A fejlesztések során a rehabilitált élőhelyen megerősödnek a nemzeti és Európai Uniós természeti kincs részét képező fajok populációi, életközösségei. A nemzeti park az elért eredmények fennmaradása érdekében a helyreállított természeti területek vízellátását szivattyús vízpótlással, fenntartható, természetközeli kezelését pedig az őshonos szürkemarha gulyák külterjes legeltetésével biztosítja. A projekt során a Kiskunsági Nemzeti Park szorosan együttműködik a térség gazdálkodóival, önkormányzataival és társadalmi szervezeteivel. Célja, hogy az élőhelyrehabilitációs beavatkozások minél nagyobb területen fejthessék ki pozitív természetvédelmi és vízmegtartási hatásukat, továbbá összekapcsolódhassanak más, térségi gazdálkodói, természetvédelmi kezdeményezésekkel.
A nemzeti park törekszik arra is, hogy az elért eredmények megismerhetők, bemutathatók legyenek a természet iránt érdeklődők - akár a mozgásukban, látásukban vagy éppen hallásukban korlátozottak számára is. Az élőhely-rehabilitáció a helyi közösségek számára eszmei értékén túl az ökoturizmus és az ökogazdálkodás révén gazdasági előnyökkel, a megélhetést biztosító lehetőségek megnyílásával hozzájárulhat a Kiskunság vidéki népességmegtartó képességének erősítéséhez is.
