2009-ben új témával folytatja több éve tartó film- és előadássorozatát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld-Pont Szolgálata. A Zöld-Pont Szolgálat a tíz hazai vendégváró nemzeti park bemutatása mellett szélesebb kitekintést nyújtva a világ nemzeti parkjainak gyöngyszemeit igyekszik megismertetni.
Zöld Galéria
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
Budapest, I. ker., Fő utca 44-50., földszint
Nemzeti park sokféle van a világban: kicsi-nagy, állami vagy közösségi, civil fenntartású. Egy nemzeti parkon belül is változatos a kép, hiszen területük több zónára osztható - az ott található értékek védettségi fokozata szerint. A nemzeti parkok nemcsak az élő és élettelen természet egy-egy védett szegletét jelentik, hanem a természethez szorosan kötődő élet- és gazdálkodási formák, kulturális értékek, hagyományok, tájképek őrzői is. E gazdag kincs megismerését teszi lehetővé az előadássorozat.
Április 14-én 17:00-tól
___ Bolygónk első nemzeti parkja: a Yellowstone
Dr. Centeri Csaba, egyetemi docens előadása
Szent István Egyetem
Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
A nemzeti parkok időszámításának kezdete a Yellowstone Nemzeti Park megalapításával kezdődik. A XIX. század végén született társaihoz hasonlóan a Yellowstone is koraszülött volt. A park megállapított határa akkoriban még nem jelentett éles átmenetet a parkot körülvevő környezethez képest sem botanikai, sem zoológiai, sem egyéb szempontból. A park érdekességét a gejzírek és melegvizű források adták.
A nemzeti park története 600 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mai központot alkotó néhány négyzetkilométernyi terület egy robbanás kíséretében a levegőbe repült. A középpontban csak egy füstölgő kaldera emlékeztetett az eseményre, egy kb. 45*75 négyzetkilométer (335700 ha) méretű beomlott kráter. Forróvizű források, fumarolák és gejzírek emlékeztetnek az eseményre.
A Yellowstone azonban több, mint egy geológiai múzeum. A "Kontintális Vízválasztó" mentén, egy fennsíkon helyezkedik el, amelyet hegyek öveznek, és több folyó vezeti el a felszínre kerülő csapadékot és forrásvizeket. Határain belül számos sziklás csúcsot, hegyi tavakat és végtelen erdőket találunk.
A nyugat-amerikai élet kialakulásával a Yellowstone állatmenedék jellege is kidomborodott. A park állatainak listája a Sziklás-hegység faunáját tükrözi: amerikai jávorszarvas, füles amerikai szarvas, vadjuh, grizzly és fekete medve, amerikai villás szarvú antilop, prérifarkas, hegyi oroszlán, hód, trombitás hattyú, sas, halászsas, fehér pelikán stb.
1988-ban tűz pusztított a park jelentős részén, néhány területen jelentősen megváltoztatva a tájat. Sok helyet egyáltalán nem ért el a tűz. A leégett részek regenerálódnak mind botanikai, mind állattani szempontból. A leégett és ép területek egymás melletti előfordulása olyan vizsgálatokhoz nyújt segítséget, amelyek során tanulmányozhatók a vad területeken előforduló tüzek hatásai és a regenerálódás folyamata.
A környezet- és természetvédőknek sokkal komolyabb veszélyekkel kell szembenézniük, mint a tűz: a látogatók növekvő számával, a grizzly-populáció zsugorodásával és a közeli területeken tervezett geotermális fejlesztésekkel, valamint az olaj- és gázbányászattal. A vad állat- és növényállomány, valamint a posztvulkáni tevékenységek megóvása érdekében együtt kell működni a parknak és a tágabb Yellowstone ökoszisztémát jelentő csatlakozó hét erdőség kezelő szerveinek.
Április 27-én 17:00-tól
___ A kaliforniai Sierra Nevada hegyvonulat természeti szépségei, külön fókusszal a Yosemite Nemzeti Parkra
Motajcsek Tamás előadása
"The range of light" ("fényvonulat", avagy "fénylánc"-ként lehetne fordítani) - így nevezte John Muir természettudós a Kalifornián észak-déli irányban keresztülvonuló hegyláncot, a Sierra Nevada-t, különlegesen szép légköri jelenségei, és a sziklák színei miatt. Ez a geológiai mértékkel nézve viszonylag fiatal (a Sziklás-hegységnél jóval fiatalabb) hegylánc olyan nevezetességeknek ad otthont, mint a Yosemite Nemzeti Park, mely gleccservájta völgyeivel és szikláival (Half Dome, El Capitan - csak a leghíresebbeket említve), vagy mint a Sequoia Nemzeti Park, mely óriási hegyvidéki mamutfenyőivel nyűgözi le a látogatókat. Legmagasabb csúcsa, a Mount Whitney, egyben az USA egybefüggő államainak legmagasabbika is (4421 m).
John Muir-nak köszönhető, hogy az 1800-as évek végén mind a Yosemite-t, mind a mamutfenyőket védetté nyilvánították. Életét annak szentelte, hogy azáltal formálja az emberek gondolkodását, hogy megmutatja nekik a természet szépségeit mind írásain, mind túravezetésein keresztül. Ezért a rendkívüli munkásságáért, az ő tiszteletére nevezték el Észak-Amerika egyik legszebb trekking ösvényét John Muir Trail-nek (JMT), melynek kiindulópontja a Yosemite-völgy, végpontja pedig az előbb is említett Mount Whitney csúcsa. 233 mérföldön (373 km) keresztül kanyarog a Sierra Nevada 2500-4400 méteres magasságában, az ún. High Sierra-n (Magas Sierra).
