A kormány döntött a Kijevi Jegyzőkönyv ratifikálásáról
Jelentős bővülés várható a környezeti információkhoz való hozzáférhetőség terén, miután a kormány jóváhagyta a nemzeti szennyezőanyag kibocsátási és szállítási nyilvántartási rendszer létrehozását előíró Kijevi Jegyzőkönyv ratifikálását.
A dokumentum értelmében a környezetet terhelő vállalatok évente egyszer kötelesek jelenteni, ha a levegőbe, vízbe vagy talajba szennyezőanyagot bocsátanak ki, illetve ha telephelyükről hulladékot vagy kezelésre szánt szennyvizet szállítanak el. A nemzetközi szabályozás hazai jogrendbe történő beépítéséről a végső döntést az Országgyűlés hozza meg.
A jegyzőkönyv a szennyezőanyagok kibocsátási és szállítási nyilvántartásának megteremtésével környezettudatosabb magatartás elérését eredményezheti az érintett környezethasználók, civil szervezetek és gazdasági szereplők körében. Segítségével párbeszéd alakulhat ki a jegyzőkönyv szerinti szennyezőanyag-kibocsátásokat meghaladó környezethasználók és a nyilvánosság között. Ezzel csökkenthető, sőt megelőzhető egyes szennyezőanyagok környezetbe jutása. A településekre kibocsátott vagy azokon keresztül átszállított szennyezőanyagok adatainak ismerete a közszféra, a nyilvánosság és a gazdasági szféra szereplői számára hatékony eszköz a szennyezés csökkentésére, egy tisztább és élhetőbb környezet megteremtése érdekében.
A jegyzőkönyv fontos előrelépést jelent a vállalatok felelősségre vonhatóságának fokozása és a fenntartható fejlődés előmozdítása szempontjából. Az adatok gyűjtése, feldolgozása és terjesztése segíti a nyilvános hozzáférést a környezeti információkhoz.
Magyarország 1998. december 18-án írta alá a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt. A dokumentum kötelező hatályát hazánk 2001. július 3-án ismerte el. Az egyezmény nyomán született a Kijevi Jegyzőkönyv a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások létrehozásáról.
Eddig 12 ország és az Európai Közösség helyezte letétbe a ratifikáló okiratot.
A nemzetközi szabályozás szerint a jegyzőkönyv a 16. ratifikáló okirat letétbe helyezése után 90 nappal lép hatályba.
