Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter és René Roudaut, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete nyitotta meg kedd délelőtt a hetedik magyar-francia környezetvédelmi hónapot a budapesti Francia Intézetben.
A környezetvédelmi minisztérium és a francia nagykövetség közös programsorozatában francia és magyar előadók vesznek részt. Az előadások többek között a gazdasági válságról és hatásairól, az állatok vándorlásáról, a táji örökség megőrzéséről, valamint a környezetvédelem és egészség kapcsolatáról, a biztonságos élelmiszerek fontosságáról szólnak.
- Magyarország és Franciaország érdekei az energia, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén több ponton egybeesnek. Mindkét országnak célja a korszerű energiapolitika fejlesztése, amely tiszteletben tartja a környezetvédelem követelményeit. Az energiahasznosítás, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés közös politikája, valamint az éghajlatváltozás elleni harcban való együttműködés közös feladatokat állít elénk. Ezért van szükség a két ország között a rendszeres magasszintű konzultációkra, illetve szakmai találkozókra, rendezvényekre - hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a magyar-francia környezetvédelmi hónap megnyitóján kedd délelőtt a budapesti Francia Intézetben.
A Francia Nagykövetség és a KvVM hetedik alkalommal szervezte meg a közös környezetvédelmi hónapot. A nyitó nap "A környezetvédelem és a vízvédelem a gazdasági válság tükrében" címet kapta. A miniszter megnyitó beszédében kitért arra is, hogy a gazdasági világválság ugyanúgy kihat a környezet-, víz- és természetvédelemre, mint bármely más területre. Ez a hatás lehet kedvező vagy kedvezőtlen, de mindenképpen átalakítja a terület feladatainak fontossági sorrendjét, belső szerkezetét. A válság arra ösztönöz, hogy a vízzel is takarékosan bánjunk. Számos példa van a víztakarékos megoldásra az öntözőrendszerektől, a tetővíz hasznosításától az ipari üzemek újrahasznosítási megoldásáig, melyekre nagyobb szükségünk lesz a jövőben, mint gondoltuk.
Európa vízellátottsága a világ számos más részéhez képest kedvező, a kontinens vizeinek minőségén azonban javítani kell. A 2000-ben létrejött Víz Keretirányelv új alapokra helyezte a közösség vízügyi politikáját. Gazdasági eszközöknek kell segíteniük azt, hogy a felszíni és felszín alatti vizek állapota jó legyen, lehetőség szerint 2015-re. A zöldtárca komoly erőfeszítéseket tesz a hazai vizek védelme érdekében. Jövőre európai segítséggel megoldódik a Budapest által kibocsátott szennyvizek tisztítása. A Vásárhelyi-terv részeként az idén elkészül a Tiszaroffi tározó, és a nyáron megkezdődhet a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági tározó építése is, ezeket a nagyprojekteket az Európai Bizottság is jóváhagyta. A Cigándival együtt a három tározó 570 ezer lakos árvízi biztonságát és 660 ezer hektár terület védettségét növeli. Ezek a nagyberuházások a nemzetközi válság hatásait is fékezik, így megteremtik a növekedés lehetőségét, élénkítik a gazdaságot, és új munkahelyeket teremtenek: számos hazai vállalatnak és szakembernek adnak munkát országszerte.
A víz mellett a francia-magyar környezetvédelmi hónap a természetvédelemről is szól. Magyarország nemzeti parkjainak ökoturisztikai fejlesztései az egyes régiókba irányuló turizmus fő célpontjaivá válhatnak. 2007-2013 között az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 46 milliárd forint használható fel természetvédelmi célokra. 2008-ban 63 természetvédelmi projekt nyert uniós támogatást 11,5 milliárd forint értékben. Aggteleken, Tihanyban, a Bükkben, a Fertő-tájon, az Őrségben, a Hortobágyon és Mohácson indulnak nemzeti parki fejlesztések.
