A Magyarországon élő dél-amerikai közösség ecuadori, perui és bolíviai tagjai különleges ősi indián szertartást mutatnak be június 23-án délután Budapest belvárosában, a Váci utcában és a Vörösmarty téren.
Az évezredes inka hagyománynak megfelelően a napforduló előestéjén a közösség tagjai a Napisten tiszteletére zenés-táncos felvonulást tartanak, majd a Naphoz és az Anyatermészethez fohászkodva egy köszönetnyilvánítási szertartást mutatnak be.
Az indián kultikus rituálé során a jellegzetes "cuerno" nevű hangszer dallamára körtáncot lejtenek, és a bőséges kukorica termésért kecsua nyelven versben mondanak köszönetet Földanyának (Pacha Mama), a Napistennek (Apu Inti) és az Esőistennek, akiket egy-egy jelmezes alak személyesít meg.
Erjesztett kukoricából készült italt fogyasztanak ("chicha"), majd szétosztják az életfát a résztvevők között. A színes kavalkád után a dél-amerikai közösség tagjai az éjszakába nyúló mulatságon látják vendégül az érdeklődőket, jellegzetes Andok-beli ételekkel és autentikus latin zenével, melyre a nagyközönséget is szeretettel várják.
Az Inti Raymi - azaz a Nap Ünnepe - ősi, nap-éj egyenlőséggel összefüggő szertartást elevenít fel. Az ünnepség főszereplője a Nap, vele együtt azonban a természet egészét dicsőítik. A dél-amerikai Andokban a spanyol hódítás előtti időkből származó inka hiedelem szerint a világot Wiracocha főisten teremtette, uralkodójukat, az Inkát pedig Inti, a Napisten fiának tekintették. Úgy hitték, Inti küldte el gyermekeit, Manco Capacot és Mama Ocllót (más változat szerint a négy Ayar testvért és feleségeiket), hogy alapítsák meg Cuzco városát, amelyet "a Föld köldökének" is tekintettek. Itt állt a Napisten temploma is, amelyben Nap-szüzek szolgáltak, és amelyet
hatalmas mennyiségű arannyal és ezüsttel díszítettek: úgy vélték, az arany a Nap verítéke, míg az ezüst a Hold könnye.
A téli napforduló - a déli féltekén ez júniusra esik - egyben a burgonya és a kukorica betakarítás végét jelző nap, amelyen Apu Inti napisten mellett hagyományosan más isteneknek is áldozatot mutattak be. A ceremónia célja köszönetet mondani Pacha Mama-nak (Földanyának) az életet jelentő élelemért, valamint a többi istennek a föld
megtermékenyítéséért és a sikeres betakarításért.
Erjesztett kukoricából készült itallal - chicha-val - koccintanak a jelmezes istenekkel. A szertartást rendszerint a közösség egy köztiszteletben álló tagja vezeti.
Az inkák isteneikről védelmező fétiseket, amuletteket készítettek, amelyeket mindig maguknál hordtak. A természethez közeli inka indiánok minden cselekedetükhöz és döntésükhöz természetfeletti útmutatást igyekeztek keresni - a pók útvonalában, a kokalevelek állásában, hallucinogén italokban, vagy épp az áldozati állat testrészeiben.
E színpompás világból kaphatunk most ízelítőt Budapesten.
PROGRAM
2009. JÚNIUS 23. (KEDD)
__ 15:30 - 16:30 Zenés - táncos - jelmezes felvonulás a Váci utcában a Kígyó utca sarkától a Vörösmarty térig
__ kb. 17:00 órakor ősi inka szertartás bemutatása a Vörösmarty téren - a Nap-szüzek előadják "a Nap Gyermekei" című verset kecsua nyelven, majd a mezőkövesdi Jatari Indián Népművészeti Egyesület zenés-táncos
előadása következik. Ezt követi a napimádási ceremónia a Földanya és a Napisten tiszteletére, majd az Életfa szétosztása a résztvevőknek.
__ 18:00 óráig élő Andok-beli zene és tánc
__ 19:00 órától esti mulatság a Széchenyi Kert étteremben (XIV. ker. Állatkert krt. 9-11.): autentikus és modern élő zene és tánc Latin-Amerikából, jellegzetes Andok-beli ételek kóstolója
A programot a Magyarországon élő ecuadori, perui és bolíviai közösségek szervezik, a részvétel valamennyi programon ingyenes.
