Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter felavatta Magyarország legújabb natúrparkját, a Cserhát Natúrparkot ma délelőtt Hollókőn.
A natúrpark címet 22 Nógrád megyei település kapta meg. A címet viselő települések nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra, fontosnak tartják a térség természeti, táji értékeinek megőrzését, illetve az egészséges környezet fenntartható használatát és szükséges fejlesztését. A Cserhát Natúrpark 22 község területét foglalja magában, kiterjedése több, mint 38 ezer hektár.
- A natúrparkok a természetben történő aktív kikapcsolódást, felüdülést, gyógyulást, fenntartható turizmust, a természetvédelmi oktatást, nevelést, ismeretterjesztést és a természetkímélő gazdálkodást szolgálják. A natúrpark címmel rendelkező településeken élők nagyobb eséllyel indulhatnak a területfejlesztési, gazdálkodási, kulturális, turisztikai pályázatokon - mondta el Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter délelőtt Hollókőn, amikor felavatta Magyarország legújabb natúrparkját, a Cserhát Natúrparkot.
A natúrparkok 1997-ben jelentek meg Magyarországon európai mintára. Hazánkban jelenleg 4 hivatalosan minősített natúrpark működik: a Vértesi Natúrpark, az Írottkő Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark és a Cserhát Natúrpark.
A natúrpark név használatát a környezetvédelmi és vízügyi miniszternél lehet kérelmezni a tervezett natúrpark szakmai dokumentációjával, a természetvédelmi törvényben foglaltak szerint. A natúrpark önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által létrehozott közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület, amelynek elsődleges célja a térség természeti, táji értékeinek megőrzése, továbbá a védelem által biztosított szép, egészséges környezet fenntartható használata és szükséges fejlesztése. Feladataiban más, mint a nemzeti park - a natúrpark nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, a hagyományos természetkímélő gazdálkodás, a falvak hagyományainak, szokásainak, kézművességének, népi építészeti értékeinek, tájképi környezetének megőrzésére.
A Cserhát Natúrpark koordinációs feladatait a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány látja el. Az alapítvány célja, hogy a natúrpark településein olyan szolgáltatási formák alakuljanak ki, amelyeken keresztül a lakosság, vagy legalábbis annak vállalkozó szellemű része megélhetéshez, jövedelem-kiegészítéshez jusson. A gazdasági előnyök a térség lakói számára a szelíd falusi turizmusban, a pihenésben, üdülésben, ökoturizmusban, szolgáltatásokban, helyi termékekben jelentkeznek.
A Cserhát Natúrpark 22 község területéből áll, kiterjedése több, mint 38 ezer hektár. A csatlakozó települések: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény és Varsány.
A Cserhát Natúrpark a Cserhát keleti és északi középhegységi illetve dombvidéki jellegű részeit foglalja magában.
A természeti viszonyok és az emberi tevékenység olyan egyedi kultúrtájat alakított itt ki, ahol természeti értékek tárháza maradt fenn napjainkig. A természeteshez közeli erdők és az évszázadok óta művelt szántók, legelők, rétek egyaránt értékes növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. Bővizű források, természetesen kanyargó patakok, évszázados kocsányos tölgyek és elfeledett ízeket kínáló, régi gyümölcsfajták találhatók a területen.
Az új természeti régió nemcsak biológiai értékekkel, hanem néprajzi különlegességekkel is rendelkezik. Itt található a népi építészetéről híres Hollókő és Terény, de a többi falu is sok palócházzal büszkélkedhet.
A Hollókőn fennmaradt XVII-XVIII. századi hagyományos településforma és építészet tette érdemessé az ófalut és táji környezetét arra, hogy - a hazai helyszínek közül elsőként - 1987-ben felvegyék az UNESCO világörökségi listájára. A legszebb magyar népviseletek közé tartozik a bujáki, a rimóci, a hollókői. Az idősebb korosztály még ma is népviseletben jár Varsányban, Nógrádsipeken, Herencsényben, de a fiatalok is örömmel öltik fel nagyszüleik ruházatát az ünnepeken. Jellegzetes a vidék tájkonyhája is. A natúrpark falvaiban várak, árpádkori templomok, kastélyok, kúriák csalogatják az érdeklődőket. Mindezek megbecsülését, megőrzését, fenntartó hasznosítását mozdítja elő a natúrpark megalakulása.
