A VirusBuster Kft. összefoglalójából
___ Fokozódó fenyegetések
Nálunk egy nap telik évente számítógépeink védelme jegyében, az Informatikai Biztonság Napja, az ITBN, melyet a korábbiakhoz hasonlóan idén is szeptember végén rendeztek meg. Ennek is nagyon örülnünk kell - a nagy érdeklődésnek különösen -, ám a tengerentúlon harmincszor, a Csatornán túl pedig hétszer ennyi időn át kampányolnak e nagyon is aktuális cél érdekében. Október volt Amerikában a kiberbiztonsági tudatosság hónapja (National CyberSecurity Awareness Month), s ugyancsak októberben Nagy-Britanniában egy hetet a személyazonossági csalások megelőzésének szenteltek (National Identity Fraud Prevention Week).
Nagy szükség van a tudatosság javítására. Az Adathalászat-ellenes Munkacsoport (Anti-Phishing Working Group, APWG) figyelmeztet: sosem volt ilyen veszedelmes hely a világháló, mint ma. Az internetes csalások után nyomozó globális szervezet a mögöttünk álló negyedévben tette közzé jelentését 2009 első hat hónapjának ugyancsak riasztó tapasztalatairól.
Január és június között csaknem meghatszorozódott (585 százalékkal nőtt) a hamis vírusirtók száma. A banki trójaiak - vagyis a pénzintézeti site-ok hozzáférési adatainak megszerzésére tervezett kártevők - száma 186 százalékkal szökött fel.
- Különösen nagy aggodalomra ad okot, hogy a jelszavak és felhasználónevek begyűjtésére tervezett rosszindulatú programok nemcsak rohamosan terjednek, hanem egyre kifinomultabbakká is válnak - kommentálta az eredményeket az APWG elnöke, David Jevans.
Szeptemberben fedezték fel a kutatók az URLzone trójait, amely mintegy 6400 felhasznált fertőzött meg (fertőzési sikerességét 7,5 százalékra becsülik), s körülbelül napi 12 ezer eurót kasszírozott. Ilyen napi átlaggal a bűnözők éves szinten 7,3 millió euróra tehetnek szert.
Szakmai körökben külön figyelmet keltett az URLzone felhasználói felületének kifinomultsága, az, ahogy a kártevő be tudja csapni a csalásfigyelő rendszereket. Be lehet állítani a szoftverben például, hogy a megcsapolt bankszámlán mindig maradjon valamennyi pénz, vagy hogy sorozatosan, de mindig csak kis összegeket emeljen le a program. Mi több, az áldozat képernyőjén a kártevő a csalárd tranzakciók nélkül jeleníti meg a bankszámla adatait.
Az elterjedtebb bankbelépő-lopó trójaik - így a Zeus vagy a Clampi - nap mint nap dollármilliókat szivattyúztak ki áldozataik számlájáról. A leemelt összegeket a bűnözők balekoknak utalják át, akiket többnyire állásportálokon bérelnek fel. A legtöbb balek abban a hiszemben utalgatja tovább külföldre a számlájára befolyó pénzeket, hogy legális munkát végez - mondjuk tengerentúli cégek bérszámfejtésével foglalkozik. Ha a rendőrség lecsap, mégis könnyen ők kerülhetnek a vádlottak padjára.
Egyre kifinomultabb módszerekkel ostromolják a gyanútlan felhasználókat a számítógépes bűnözők - erősítette meg az IBM speciális csapatának, az X-Force-nak a 2009-es félévi, biztonsági trendeket és kockázatokat áttekintő tanulmánya is. Terjedő technika a legális site-ok feltörése, rosszindulatú linkek elhelyezése blogokon és közösségi portálokon. Az idei első félévben 500 százalékkal ugrott fel a rosszindulatú weblapokra mutató linkek száma - írják a kutatók.
Egybecseng az előbbiekkel egy márkavédő cég, a MarkMonitor felmérése is, mely 151 ezer különböző adathalász-támadást regisztrált 2009 második negyedévében. A tanulmány megállapítja: továbbra is a pénzintézetek, illetve a pénzügyi szolgáltatók az adathalászok legkedveltebb célpontjai. A második negyedévben öt támadásból négy (azaz 80 százalék) ellenük irányult. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy egy év alatt 168 százalékkal ugrott meg azoknak a kampányoknak a száma, amelyekben közösségi portálok bejelentkezési azonosítóit igyekeztek megszerezni a bűnözők. A csalárd üzenetekben szereplő több millió webcím átvizsgálása alapján a MarkMonitor azt találta: egy szervezetre átlagosan 351 támadás jutott a második negyedévben. Az adathalász támadásokhoz köthető site-ok fele amerikai szervereken működött.
Hihetetlennek tűnik, de minden tizedik brit áldozatul esett már személyazonosság-lopásnak- derül ki a csalásmegelőzéssel foglalkozó szigetországbeli szervezet, a Cifas felméréséből. Idén az első kilenc hónapban több, mint 59 ezer "megszemélyesítési" esetet jelentettek, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanilyen mellbevágó szám az egyik eredménye annak a felmérésnek, amelyet a brit YouGov piackutató cég végzett nemrég a VeriSign megbízásából. Eszerint Nagy-Britanniában a felnőtt lakosság 12 százaléka esett online személyazonosság-lopás áldozatául az elmúlt 12 hónapban.
Azzal, hogy megszemélyesítik áldozatukat, s nevében hitelt vesznek fel, a csalók nemcsak pénzükből forgatják ki embertársaikat, hanem hitelminősítésüket is tönkreteszik. A YouGov adatai azt mutatják: egy áldozat átlagosan 463 fonttal lett szegényebb. A Cifas szerint a személyazonosság-lopás évente mintegy 1,2 milliárd font kárt okoz a brit gazdaságnak, a YouGov pedig több mint kétszer ekkora összegről beszél: ők az elmúlt 12 hónap teljes kárösszegét 2,61 milliárd fontra teszik.
Szakértők két fő tényezővel magyarázzák az online személyazonosság-lopási esetek elszaporodását: a mind kifinomultabb támadási módszerekkel és a webvásárlók tömegének növekedésével. Hozzáteszik: sokan nem tudják megkülönböztetni a csaló site-okat a tisztáktól, nem tudják, hogyan védekezhetnek az adatlopás ellen. Úgy látszik, legalább a fiatalabb korosztály műveltebb világháló-ügyekben: a YouGov-felmérés szerint 18-24 éves korosztály körében az áldozatok aránya csak 5 százalék volt, míg a 45-54 éveseknél csaknem háromszor ennyi: 14 százalék.
Persze nemcsak a magánembereket és a pénzintézeteket veszik célba a hackerek. Lehet politikai céljuk is. Erre gyanakodtak a nyomozók, mikor július elején elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDOS) támadás ért több, mint két tucatnyi kiemelkedően fontos webhelyet az Egyesült Államokban és Dél-Koreában.
Az amerikai függetlenség ünnepén, július 4-én indult hadművelet számos site-ot teljesen lebénított, másokat pedig erősen lelassított. A nyilvánosságra került 27 célpont között ott volt a Fehér Ház, az amerikai pénzügy- és közlekedési minisztérium, valamint a titkosszolgálat site-ja, a fogyasztóvédelmi felügyelet (Federal Trade Commission, FTC), a New York-i és a Nasdaq tőzsde webhelye, de a Yahoo pénzügyi rovata és a Washington Post online kiadása is. Dél-Koreában legalább 11 jelentős webhely lassult le vagy omlott össze.
- Nem valamiféle egyéni akcióval állunk szemben. Úgy tűnik, alaposan megtervezett és végrehajtott támadásról van szó, amelyet egy szervezet vagy egy állam irányít - közölte a dél-koreai állami hírszerző szolgálat, amely az amerikai hatóságokkal közösen vizsgálta az ügyet.
___ Mobilok a célkeresztben
Nemcsak a számítógépek, netán bankautomaták vannak veszélyben. A számítógépes bűnözők az okostelefonokra is növekvő érdeklődéssel tekintenek. Nem kisebb személyiség szólt erről egy konferencián, mint Rich Cannings, a Google Android biztonsági csapat vezetője.
- Az okostelefon operációs rendszerek kiemelt biztonsági célpontokká válnak. Az a támadó, aki okostelefont vesz célba, már ma is több millió áldozatra sújthat le, s ez a szám hamarosan nőni fog. A magam részéről úgy gondolom: a rosszindulatú programok szerzői számára ez maga lesz a Kánaán - jelentette ki a szakember.
Nem Cannings az első, aki ilyen aggályokat fogalmaz meg. A BlackBerryk, az iPhone-ok, az Android telefonok és a Windows Mobile alapú eszközök terjedésének mondhatni szükségszerű velejárója, hogy magukra vonzzák a támadók, spammerek figyelmét. Természetes célpontokká teszi ezeket a készülékeket a nagy tárkapacitás, az, hogy valódi alkalmazások futnak rajtuk, illetve, hogy egyes mobil operációs rendszerek gyengébben állnak biztonság dolgában.
Különösen az Apple slágerré vált iPhone-jával foglalkoznak előszeretettel a hackerek. Sokat lehetett olvasni például a készülék sms-sérülékenységéről, ami által egy esetleges támadó magához ragadhatta a címzett telefonjának vezérlését: rosszindulatú kódot telepíthetett a készülékre, spamterjesztésre vagy további támadásokra használhatta azt. Augusztus elején a cég szoftverfrissítéssel kijavította a hibát, ám alig egy hónappal később már újabb - ezúttal készüléken kívüli - támadási felületről érkezett hír.
Szeptember 25-ével vált elérhetővé az Egyesült Államokban az iPhone-on az mms-szolgáltatás. Szakértők azonnal jelezték: számítógépes bűnözők hasznot próbáltak húzni az újdonság iránti érdeklődésből. Az iPhone mms-sel kapcsolatos, első helyeken bejövő, angol nyelvű Google-találatokat "mérgezték meg". A vezető keresési találatok között több link átirányításokon keresztül végül egy olyan lapra vitte a gyanútlan szörföst, ahol hamis antivírus szoftvert sóztak a nyakába. A lapra érve - természetesen valótlan - figyelmeztetés rémítette meg a látogatót: gépe fertőzött! A site egyszersmind rögtön letölthető állítólagos vírusirtót is kínált...
