2011. november 8-án az Iparművészeti Múzeumban megtartott sajtótájékoztatón a következő témákból tartott ismertetést Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója és Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója:
- a közelmúltban előkerültek a Székely Nemzeti Múzeum háborús veszteségként nyilvántartott műkincsei
- az Iparművészeti Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum hosszútávú szakmai együttműködése
- az Iparművészeti Múzeum által tervezett "Erdély régi művészete" című kiállítás
A Székely Nemzeti Múzeum műtárgyainak jelentős részét 1944 nyarának végén, a gyors ütemben előretörő Vörös Hadsereg csapatai elől, a korabeli múzeumi és műemléki felügyelőség először Kolozsvárra, majd Keszthelyre, végül Zalaegerszegre menekítette. A két vagont megtöltő legértékesebb műtárgyakat Herepei János igazgató indította útnak. A páratlan értékű anyag azonban a zalaegerszegi állomás 1945. március 27-28-ai bombázásakor megsemmisült.
A bombázást túlélt és megmentett néhány tárgy 2004-ben került vissza Zalaegerszegről Sepsiszentgyörgyre.
A közelmúltban derült csak fény arra, hogy két ládányi műtárgy - amelyeket elveszettnek gondoltunk - annak idején mégsem került fel a balsorsú szerelvényre, tartalmuk pedig épségben megőrződött. Az előkerült tárgyak igen nagy értékű régi textíliák: középkori és reneszánsz miseruhák, valamint XVII. századi török szőnyegek. A megkerült együttesben összesen 7 miseruha található, köztük a Balogh Jolán által 1943-ban még részletesen tárgyalt kézdiszentléleki gótikus miseruha, valamint egy Báthory András bíboros és balsorsú fejedelem címerével díszített bársony-kazula. Az összesen hét darab XVII. századi oszmán-török szőnyeg közül öt darab a korszakban kedvelt Lorenzo Lotto-mintás szőnyegek közé tartozik. A műtárgyak mindegyike restaurálásra, állagvédelemre szorul.
Az Iparművészeti Múzeum hosszútávú szakmai és tudományos együttműködésbe kezd a Székely Nemzeti Múzeummal. Az együttműködés célja a közösen készülő és mind a két helyszínen bemutatásra kerülő kiállítások előkészítése, valamint az ezekkel kapcsolatos kutatás és restaurálás.
Az együttműködésre alkalmat ad, hogy a Székely Nemzeti Múzeum raktáraiban előkerült az a nagy értékű történeti textíliákból álló anyag (miseruhák, török szőnyegek), amelyet korábban világháborús veszteségként tartottak nyilván. Az anyag restaurálásában és tudományos feldolgozásában az Iparművészeti Múzeum segítséget nyújt a Székely Nemzeti Múzeumnak.
Megállapodás született továbbá az elkövetkező években tervezett kiállítások előkészítésére, amelyek a két múzeumban őrzött anyagot mutatnák be. A hazai múzeumok gyakorlatától eltérő felfogású, új szellemű együttműködés lényege a közösen előállított szellemi produkció. A tervek között szerepel az erdélyi úrihímzéseket bemutató, illetve Sovánka István szecessziós üvegművészetét ismertető tárlat is.
Az Iparművészeti Múzeum megkezdte egy nagyszabású, a történeti Erdély művészetét bemutató kiállítás előkészítését. A múzeum a kiállítást 2013 végén vagy 2014 tavaszán tervezi megnyitni Budapesten, tárgyalások folynak az anyag bemutatásáról más európai helyszíneken is.
A kiállítás Erdély művészetét a magyar államalapítás korától az Erdélyi Fejedelemség megszűnéséig mutatja be. Területi értelemben a történeti Erdély (a középkorban az erdélyi vajda fennhatósága alá tartozó terület) a kiállítás fókusza, a Fejedelemség korában az ehhez kapcsolódó Partium is. A fennmaradt emlékek igen nagy százaléka iparművészeti tárgy (elsősorban ötvösművek), de a kiállításon szerepelni fognak festmények, szobrok, valamint az építészeti alkotásokat megidéző rajzok, makettek is.
A kiállítás kultúrpolitikai haszna, hogy egy közép-európai régiót a legvonzóbb módon, a művészet eszközeivel mutat be, ezáltal a tárgyilagos történetábrázoláshoz és értelmezéshez segítheti hozzá mind a szakembereket, mind a közönséget, eloszlatva sok félreértést és tudatos félreértelmezést.
A kiállítás szervezésére az Iparművészeti Múzeum koordinálásával a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria, valamint erdélyi múzeumi intézmények - köztük a Székely Nemzeti Múzeum - partnerként való bevonásával, nemzetközi szakembergárda munkájával kerülhetne sor.
A kiállítás tervét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkársága, szándékai szerint, mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatja, a pénzügyi lehetőségek függvényében.
Az Iparművészeti Múzeum által tervezett "Erdély régi művészete" című kiállítás tervezett fejezetei
1. Az erdélyi püspökség és egyházszervezet kialakítása - XI.-XIII. század
2. A gótika művészete Erdélyben - XIV-XV. század
3. Egy későközépkori erdélyi város műpártolása: Brassó /Kronstadt/ Brasov
4. A sodronyzománc virágzása a későközépkori Erdélyben
5. Az önálló államiság hozadékai a kultúrában - az erdélyi fejedelemség Közép-Európa politikai és kulturális térképén
6. Egyházak, felekezetek együttélése a vallásháborúk idején
7. Az ortodox román közösség hagyományos kultúrája és művészete
8. Az erdélyi szász városok ötvösművészetének aranykora a XVII. században
