- Kiket céloz meg a Pécsi Tudományegyetem által indított köz- és felsőoktatási jogi szakjogász képzés, valamint a jogi szakokleveles köz- és felsőoktatási szakemberképzés?
- Elsősorban azoknak szól, akik rendelkeznek már oklevéllel, és a közoktatás, valamint a felsőoktatás területén akarnak elhelyezkedni, vagy már ott dolgoznak. Az elmúlt 12-13 évben kialakult egy új tudományág, amit oktatásügyi tudományágnak nevezünk. Egyre többen érzik úgy, hogy az ezen a területen kialakuló konfliktusok jogilag is megfoghatók. Egyre többen érzékelik, hogy a jog szabályai nem ellenségeik, hanem barátaik is lehetnek, csak érdemes őket megismerni, mert az oktatás területén lévő konfliktusok kulturált feloldásának demokratikus módja, hogy az ügyeket a jogszabályok mentén oldjuk meg.
Ma már az oktatás mindegyik része - az óvoda és az egyetem is ide tartozik - olyan terület, amelyet pontosan körülhatárol a jog: a területek tartalmát értelemszerűen a pedagógia tölti ki, de külső peremük a jog. A jogszabályok ismerete abban segít, hogy el lehessen igazodni a rendszerben.
Ha a közoktatásra gondolunk, akkor különleges jogi helyzetet jelent, hogy a művelődéshez való jog alapján járnak a gyerekek iskolába, bár amikor az anyukájuk első nap iskolába viszi őket, nem azt mondja, hogy fiam, éljünk a művelődéshez való jogoddal. Ehelyett mindenki arról beszél, hogy iskolába kell járni. Jogilag ez azt jelenti, hogy az Alaptörvényben a művelődéshez való jog mellett szerepel a tankötelezettség is - ez a nagyon kevés alkotmányos kötelezettség egyike. A művelődési jog és a tankötelezettség kapocsként összeköti a kisgyermeket, az őt tanító tanárt és a gyermek szüleit. Amíg a tankötelezettség tart, nem is szabadulhatnak egymástól, jogilag meghatározott a viszonyuk, ezt pedig érdemes ismerni akkor, amikor közoktatást szervezünk, annak mindennapjait intézzük. Ehhez ma már képzett szakemberek kellenek, amihez nélkülözhetetlen segítséget nyújt a jogi szakokleveles szakemberképzés.
- A közoktatás és a felsőoktatás most zajló, teljeskörű átalakítása növeli a keresletet az új végzettségek iránt?
- Remélem igen, hiszen új szabályokról, új keretekről van szó, amelyeket meg kell tanulnunk ahhoz, hogy ne kövessünk el hibákat. Ennek a jogszabály-rengetegnek nem sok szakértője van, de azok, akik a pécsi képzést szervezik, rendelkeznek azzal a tudással, amelyet átadhatnak a hallgatóknak. Talán ez lesz az első olyan generáció, amely nagyon képzetten jön ki az egyetemről, sokkal több mindent tud majd, mint bárki Magyarországon, aki tanügyi igazgatással, oktatás-irányítással foglalkozik.
- Hol helyezkedhetnek el az itt végző szakjogászok? Iskoláknál, a központi kormányzatnál, helyhatóságoknál?
- Így van. Az állam fogja működtetni a közoktatás intézményeit. Ez azt jelenti, hogy a kormányhivatalok mellett önálló hivatalonként, járásokra lebontva szükség van olyan szakemberekre, akik ismerik az iskola világát, ismerik annak jogi környezetét, és képesek ennek megfelelő döntéseket hozni mindazokban a helyzetekben, amelyek egyáltalán az iskolát érintik. Ilyen helyzet lehet a közbeszerzésektől kezdve a felújításokon keresztül a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, az iskola mindennapjainak megszervezése is.
A Pécsett végzők képesek lesznek arra is, hogy részt vegyenek a központi jogszabályok megalkotásában, az egész rendszerre kiható döntés-előkészítésben, vizsgálatokban és felmérésekben, így együtt segítve az oktatáspolitika fejlesztését.
- Milyen szakmai kihívásoknak felelhetnek meg az itt végzők?
- Az oktatás világában nagyon sok ember tölt el nagyon sok időt egymás társaságában. Ebben az alrendszerben, amely Magyarország második legnagyobb alrendszere - csak a társadalombiztosításban dolgoznak többen, mint az oktatásban - a konfliktusok természetesek. Nem az a kérdés, vannak-e konfliktusok, hanem az, hogy ezeket miként oldjuk fel kulturáltan. Hogyan alkalmazzuk a demokratikus normákat, amelyek nemcsak hazai, hanem magas szintű alapjogi, alkotmányos normák és nemzetközi szabályok. Bár az oktatás az EU-ban nemzeti hatáskörbe tartozik, a rendszer mostani résztvevői pillanatokon belül az EU szolgáltató szférájában, iparában, a gazdaság és a közigazgatás különböző területein fognak dolgozni.
Nem független a létünk mindattól, ami az EU-ban történik, és ha a jogi demokratikus értékeket meg tudjuk honosítani az oktatásban, akkor sikeresek lehetünk a gazdasági, társadalmi életünk minden területén. Ehhez kellenek az oktatási szakjogászok.
A cikk forrása: Educatio Press
