"A szkíták mindig benne voltak a magyar történelmi gondolkodásban"
- jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Szkíta aranykincsek című kiállítás megnyitó ünnepségén március 24-én, kedden, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nomád kultúra csúcsát bemutató kiállításon a kultúra és szakmaiság ötvöződik a közérdeklődéssel.
Hiller István köszönetét fejezte ki a Nemzeti Múzeumnak és a nemzetközi együttműködő partnereknek.
A Kr. előtti VIII. században új lovas nomád nép vonta uralma alá az eurázsiai sztyeppét: a szkíták. Róluk szól a görög történetíró, Hérodotosz történeti művének híres IV. fejezete. Országukat Nyugaton a Kárpátok, keleten a Kaukázus, délen pedig a Fekete-tenger határolta. Egységes birodalmat nem hoztak létre, csupán lazán kapcsolódó törzsek szövetségét alkották; többféle etnikumot foglal magába a "szkíta" gyűjtőnév. Ők voltak az első nomád nép, amelynek életmódjáról emlékeink maradtak. Hérodotosz művéből kiindulva a középkori latin nyelvű írásbeliségben és a történeti hagyományban minden keletről érkezett nép Szkítiából, vagyis Belső-Ázsiából indult. Így tartották azt a nomád hunokról, vagy a honfoglaló magyarokról is, így jelenik meg a mi középkori krónikáinkban is.
A hatalmas, kurgánnak nevezett sírhalmokat, melyek az eurázsiai sztyeppe nagy részén jellemzőek, a királyok és fejedelmek sírjai körül emelték, a halottakat pedig páratlan szépségű aranytárgyakkal együtt temették el. A kiállítás bemutatja e temetkezések legjelentősebbjeit: a kazahsztáni "issziki aranyembertől" a Dél-Urál vidékének leletein át a Fekete-tenger partvidékének feltárt kurgánjaiig.
A régészet a XX. század második felében számos új felfedezéssel gazdagította ismereteinket, így ma már az is egyértelmű, hogy a szkíták nemesfém-művessége a nomád művészet csúcsa. A Magyar Nemzeti Múzeum tárlata e művészet remekeit mutatja be a közönségnek, miközben különös hangsúlyt fektet a titokzatos ókori nép révén megvalósuló, Ázsiát és Európát összekötő kulturális és gazdasági kapcsolatra.
A csaknem egy évtizedes háttérmunkával megvalósult tárlaton 800 m2-en több, mint 1300 műtárgyat mutatnak be Németország, Kazahsztán, Oroszország, Románia, Ukrajna múzeumaiból és a Magyar Nemzeti Múzeum saját gyűjteményéből. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből a közönség egyebek mellett nyílhegyeket, karkötőket, arany gyöngyöket, rozetta alakú ruhadíszeket, diadémokat, valamint fekvő szarvas alakú pajzsdíszt láthat. A Nemzeti Múzeumban utoljára 1990-ben volt hasonló kiállítás, azóta nagyon sok új lelet került elő. A tárlaton szereplő lófejes csészét és a veretes arany tegezt is most először lehet megtekinteni.
A kiállítást ismeretterjesztő előadássorozat, családi-, gyermek- és ifjúsági programok, tárlatvezetések, különleges, egyedi programok kísérik nyitvatartási időn túl is.
