A Tápió menti régió szennyvízelvezetése és tisztítása elnevezésű uniós nagyprojekt támogatási szerződésének aláírása alkalmából ünnepi ülést tartott ma a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás tanácsa Nagykátán.
Hazánk egyik legnagyobb szennyvízberuházása 20 település korszerű szennyvízelvezetését és tisztítását oldja meg, tisztább és egészségesebb környezetet teremtve több, mint 80 ezer lakos számára. A 29,2 milliárd forintos beruházáshoz 24,2 milliárd forint támogatást nyújt a Környezet és Energia Operatív Program. Az eseményen részt vett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki elmondta: hazánkban az elmúlt nyolc évben mintegy 700 ezer lakást kötöttek rá a szennyvízcsatorna hálózatra, a csatornázottság jelenleg meghaladja a 71 százalékot. A miniszter hozzátette: a munka folytatódik, az országos szennyvízprogram szerint 2015-re a csatornázottság országos szinten eléri majd a 90 százalékot.
A Tápió menti régió szennyvízprojektjének megvalósítása során közel 800 kilométer csatornahálózatot építenek ki, négy új szennyvíztisztítót létesítenek, egy meglévőt bővítenek és egy komposztálótelepet is kialakítanak. A beruházás eredményeképp jelentősen csökken a térség felszín alatti vizeinek veszélyeztetettsége és a talajvíz szennyezettsége. A kivitelezés még az idén megkezdődhet.
A Tápió menti térség szennyvízcsatorna-ellátottság szempontjából hazánk egyik kiemelten hátrányos helyzetű térsége. A projekt területén 2 város (Nagykáta, Tápiószele) és 18 község (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) helyezkedik el, a települések 5 szennyvízelvezetési agglomerációra osztva vesznek részt a projektben.
Jelenleg csak Nagykátán és Tápiószentmártonon van csatornahálózat és szennyvíztisztító telep, a többi településen nincs kiépített infrastruktúra, a szennyvizeket jellemezően házi szikkasztókban gyűjtik. Az érintett terület felszín alatti érzékenysége miatt a térségben a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása sürgető igény, a szennyvízszikkasztás következtében ugyanis nő a felszín alatti vízkészletek veszélyeztetettsége, romlik a talajvíz minősége, és nő a települések alatti káros szennyvízdombok kialakulásának valószínűsége.
A projekt keretében megkétszerezik a meglévő nagykátai szennyvíztisztító telep kapacitását, a szennyvízelvezetési agglomerációk központi településein, Sülysápon, Szentlőrinckátán, Tápiószelén és Tápiószentmártonon pedig új szennyvíztisztító telepeket építenek, amelyek az egyes agglomerációkhoz tartozó települések szennyvizeit tisztítják meg.
A szennyvíziszap kezelésére a nagykátai szennyvíztisztító telep mellett egy központi komposztáló telepet létesítenek, és 359 zárt szennyvízgyűjtő aknát is kiépítenek az olyan településrészeken, ahol a csatornázás nem gazdaságos. A 30 ezer háztartást érintő beruházás során közel 800 km szennyvízcsatorna-vezetéket építenek ki, ebből mintegy 550 km a gyűjtőhálózat hossza, 240 km pedig bekötővezeték. 321 átemelőt is elhelyeznek.
A nagyprojekt előkészítésére 2005-ben közel 300 millió forintot biztosított a kormány. A beruházás költsége 29,2 milliárd forint, ehhez 24,2 milliárd forint támogatást nyújt a Környezet és Energia Operatív Program, a többit a települések és a lakosság finanszírozza az általuk létrehozott vízgazdálkodási társulat révén. A nagyprojekt támogatásáról az idén januárban döntött a kormány, a pályázatot még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A kivitelezés a tervek szerint 2010 második felében kezdődhet meg és 2012 nyarán fejeződhet be.
Az ünnepségen Szabó Imre kiemelte: Magyarország az elsők között áll az uniós környezetvédelmi nagyprojektek benyújtását és elfogadását tekintve a tagállamok között. A kormány eddig 17 nagyprojekt támogatásáról döntött, ebből tíz pályázat már megkapta a brüsszeli jóváhagyást. E nagyprojektek összesen több, mint 251 milliárd forint értékű környezetvédelmi beruházást jelentenek.
